A nyilvánvalóról meg a régiekről | Keményfedél

A nyilvánvalóról meg a régiekről

Leterített a dög influenza, de végülis mire jó a betegség, ha nem arra, hogy hülyeségekkel üssük el az időt közben. Próbáltam értelmes dolgokkal is (olvasással), de az nem ment. Így akadtam erre a cikkre is, ami igazából totál evidens dolgokat taglal.
Hogyan kell feltornázni az olvasott könyvek számát.
Hát hogyan. Az ember leül és olvas. Gondoltam én. De mint kiderült, ennyire nem egyszerű ám a dolog, főleg ha van otthon retek, pláne ha még csokis keksz is, na, ott az ember elveszíti a csatát.

Hely, ahol olvashatunk - hát na. Valahol kell. Nem gondoltam, hogy erre külön fel kell hívni a figyelmet.
Nyilvános elköteleződés - nettó baromság azért olvasni, hogy a bejelölt haver lássa, hogy olvasok, de hátha ez valakit motivál, sose lehet tudni. Csak vigyázni kell, mert innentől egy negyed lépés, nehogy olyan könyvet olvasson az ember, ami a havernak nem jön be, még ha neki nagyon is, mert olyan beégés lesz, mintha semmit nem olvasna. Ráadásul ezt sokan fogják látni.
Megbízható könyvlista - okos könyvmolyok tudják, hogy ilyesmi nem létezik. Aki még ezután lesz olvasó ember, az meg majd rájön. Senki ne keresse mások listáit, menjen be a könyvtárba, aztán vegye le a polcról, ami tetszik neki. Ha ez épp Fejős, ne ossza meg senkivel, mert mindenki hülyének fogja nézni, egyébként bátran lehet mutogatni, legfeljebb senkivel nem fog tudni róla beszélni.
Könyvletétel - azt hiszem, az egyetlen okos tanács a listában. Nem kell mindent végigolvasni, mert nem minden könyv alkalmas emberi fogyasztásra.
Újság-előfizetés lemondása - hát talán ebben is lehet valami, mert a netről is remekül lehet tájékozódni hírek terén, mert azért teljesen kuka ne legyen az ember a napi történésekkel kapcsolatban csak azért, mert elhatározta, ő innentől könyvet olvasó ember lesz.
Könyvek cserélgetése - nem tudom mire vélni. A kedvencek igenis maradjanak a polcon, aki meg könyvtárba jár, annak automatikusan cserélődik rendszeresen. A saját könyvek az egy külön, önálló élőlény, óvatosan kell bánni vele.
Könyvolvasó - aki azt mondja, el kell dobni az olvasót, az adja vissza a diplomáját vagy bármije is van neki, és vonuljon barlangba.
Napi x oldal - nekem kicsit megszállottságnak tűnik a nap minden percében olvasni. Olvastam olyat is, hogy napi 500 oldalt el kell olvasni, hogy az ember valahova haladjon az olvasással. Nem szabad. A könyveknek idő kell, ülepedniük kell, gondolkodni sem árt időnként, könyveken vagy akár máson, ráadásul az 500 oldal max főállású olvasóként kivitelezhető.
És hogy hogyan kell egyre több könyvet elolvasni? Hát úgy, hogy egyre több könyvet veszünk a kezünkbe, amit elolvasunk. Szabadalmaztatni fogom.

Pupinál meg láttam egy listát, hogy milyen régi könyvei várnak már a polcán. Olyanokkal az enyémek is teli vannak. Lehet, le kellett volna már cserélnem őket másokra.(:D) Ez nem olyan, mint a várólista, hanem ez más. Ezek azok a könyvek, amik baromi jók, biztosan azok, csak most épp nincs kedvem hozzájuk. Alapvetően épp sosincs, mindig csak majd inkább legközelebb, de nem adom fel, egyszer biztosan összejön.

Ian McDonald - A dervisház
Ez még abból az időből van, amikor az Ad Astra felfutó kiadó volt, újszerű, friss dizájnnal, és ismeretlen írók különleges könyveivel. Olyasminek tűnt, amit addig még nem olvastam, viszont úgy gondoltam, tetszene.

Tracy Chevalier - Hulló angyalok
Egy Chevalier könyv tervben van már ősidők óta. Mivel a gyöngyfülbevalós lányt nemrég megnéztük filmen, így marad a másik, ez. Állítólag nagyon jó író, ennél többet nem is tudok róla.

Ali Smith - Hotel világ
Erről még kevesebbet tudok. Abból a korszakomból van, amikor összeszedtem pár furának tűnő könyvet, hogy képben legyen a mai társadalom pszichés állapotáról. Ramatyul van, ezt tudom könyvek nélkül is, ez valszeg csak meg fog benne erősíteni.

Olga Grushin - Szuhanov álomélete
Még Amadea szerezte be nekem, és bele is pusztultam volna, ha nem lehet az enyém. Azóta hever hol itt, hol ott, épp hova rendezem át a polcaimon. Találtam benne egy Hibás áruátvételi jegyzéket (köszi, Am, hogy benne hagytad!:D), eszerint 2008-as. Úristen, 9 éve itt van... már nem ártana elolvasni.

Zadie Smith
Azt gondolom, minden magát valamire tartó nőnek olvasnia kell okos nőktől női dolgokról szóló könyveket. Tudjátok, feminizmus, rasszizmus, elnyomás, külön is, egyben is, egyéni bajok, ilyenek. Időnként elkezd érdekelni, hogyan látják ezek a nők a világot, miket tapasztalnak, amit én szerencsére sosem fogok, és olyankor jó, ha kéznél van.

Tabitha King - Reuben könyve
Még a rukkolgatós időben szereztem be. Valamiért a volt gazdája le akart róla beszélni, de nem hagytam magam. Fogalmam sincs, jól tettem-e

Colleen McCullough - Tövismadarak
Úristen, egy kövület. Valamikor ezer éve megvettem, mert a sorozatot szerettem, viszont már eléggé megkopott az emléke, hogy el is olvassam. Nem nagyon akar összejönni, csak várja a sorát lelkesen.

Úgy hirtelen ennyi, de a többieknél is találtam olyat, ami nálam is már itt van régóta.

Többiek régijei: Pupi, Amadea, Dóri



Google+

About Tara Nima

    Blogger Comment
    Facebook Comment

15 komment:

  1. Ez a lista engem is kiakasztott. Nem kell e-olvasó, mi van???? Meg a csoki-retek hasonlat. Csoki=tévé, retek=könyv. Hát ha ezen gondolkodnia kell, inkább nézzen tévét. Különben meg miért ne férhetne meg a kettő együtt? (Bár én már évek óta nem nézek tévét, de ettől még nem feltétlenül kell dönteni közöttük.)
    A felsorolt könyveid közül a Tövismadarakat olvastam a sorozat után, szerintem nem volt rossz, de túl sokra nem emlékszem.
    A hulló angyalok engem kiborított. Egy darabig tetszett, aztán az az érzésem támadt, hogy az írónőnek a könyv felén túl eszébe jutott, hogy SPOILER!!! - nem tudom, kommentben hogy kell kifehéríteni... - nem nyírt ki elég szereplőt, és akkor gyorsan megölt párat teljesen értelmetlen módon. :D SPOILER VÉGE!!!
    Azóta sem kaptam kedvet a többi könyvéhez...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. hát igen, lehet, hogy nem véletlenül pihennek a polcon jóideje. :D
      szerintem a tévé nem akkora mumus, mint beállítják, csak tudni kell kikapcsolni. mondjuk egy könyvet is nehéz letenni... meg miért megvetendőbb tévézni, mint olvasni? persze, a műsorszínvonal miatt, ami oda vezet, hogy a szülők képtelenek értelmezni egy Varró Dani-féle verset is, de azért vannak jó adók, meg néha jó műsorok. (bár nekünk sincs tévénk, szóval lehet, hogy könnyen beszélek.)
      nem tudom egyébként, az mit mond rólam, hogy nekem a könyv egyből a csoki volt.:D

      Törlés
    2. Nekem is a könyv volt a csoki. ;)
      Persze, tele van a tévé színvonaltalan, sőt, kritikán aluli műsorokkal, ahogy a könyvesboltok is még a papírt sem megérő könyvekkel. Attól mert valaki olvas, még nem biztos, hogy jókat. Meg hát kinek mi a jó, ugye? Okosan kellene válogatni, ami nehéz.
      Szerintem minden könyvmolynak vannak könyvei, amik ezer éve a polcán hevernek vagy legalábbis a fejében élnek listaként, hogy ezt is el kéne még olvasni. Jó kérdés, hogy miért nem kerül rájuk sor akár évtizedekig, vagy épp soha. :) De tényleg, vajon miért? :)

      Törlés
    3. Nima, a varródanis szarság már megint... kiakasztott engem is. A nagy öntudatos anyukák hogy verik a mellüket... ...

      Törlés
    4. nem tudom, engem igazából nagy részük taszít. el akarom én olvasni, de inkább nem ezt, hanem mást, meg nem most, majd legközelebb. :))
      nem tudom, érdemes-e ezen agyalni, többezer könyv van, amit nem akarunk olvasni, inkább csak érdekel. az e-könyveim között még szét se néztem, pedig tuti találnék olyat, ami valahogy szem előtt van, de mindig inkább elkerülöm.
      de meg ha nem akarjuk olvasni, miért nem akarunk megválni tőle? mert én ezeket mind a polcon akarom tudni.:D

      Törlés
    5. Pupi, szegény srácot mindig megtalálják valami hülyeséggel.
      az viszont tényleg röhejes, hogy nem látnak túl az orruknál, a kölköknek ennél sokkal veszélyesebb dolgokkal szembenézniük. :)

      Törlés
    6. Nekem egy vagon könyvem van, amit évekkel ezelőtt szereztem be, még mindig nem olvastam el, de érdekelnek és előbb-utóbb sorra kerülnek. Tavaly is olvastam hat éves beszerzéseket és tök jók voltak.:) Nem lehet, hogy amiket nem akarsz olvasni, de nem akarsz tőlük megválni, a tudatalattidban el szeretnéd olvasni?

      Törlés
    7. persze, idővel az összes könyvemet szeretném elolvasni, vagy legalábbis a nagy részüket, hacsak le nem beszélem róla magam, mint Chevalierről.:)) meg jó a tudat, hogy itt a polcon, bármikor levehetem.

      Törlés
    8. Chevalier-ról én lebeszéltem magam. Három olvasatlanom van tőle.:D

      Törlés
  2. Kilt, kilt, juhúúú! :)
    Hát ez a cikk egy marhaság. :) Főleg a nyilvános elköteleződés meg a könyvlisták... pont nemrég beszéltünk a toplistákról, és az ízlésről, és hát kb. rájöttünk, hogy a toplisták sosem kongruálnak az igazi - vagyis sokat! - olvasó emberek igényeivel.
    Az újság-előfizetésre: én sok szennylapot vettem régen, szinte már reflexből néha... leszoktam róla, és tök jó, mert nem pazarolok egy percet se színes bulvár nézegetésére. :) Olvasós újság előfizetésem is volt és rájöttem, hogy azokat meg csak félrerakom, néha már 3-4 havi állt olvasatlanul, szóval minek? Mindig inkább a könyvekre szavazok. ;)
    Chevalier szerintem neked nem fog bejönni. A Hulló angyalokat még pont nem olvastam, anyánál van, régóta megvan nekem is. Zadie Smithtől is akarok olvasni én is, van tőle 1 vagy 2 könyvem.
    Megnyugodtam a Szuhanov miatt, hogy azért nálad is vannak szinte évtizedes példányok. :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. nem tudom, a fickó mennyit olvashat, hogy ezeket a megállapításokat tette.
      sztem Chevalier akkor kiesett a pixisből, viszont vicces, meg a szuhanovhoz viszont egyre inkább megjön a kedvem.
      és milyen jó, hogy benne maradt a fecni, vissza is tettem, emlék. könyvtartozék. :D

      Törlés
    2. A fecnit vétek is lenne kidobni. :)

      Törlés
  3. A dervisház nagyon jó - tudom, ezzel nem segítettem.:) Imádom McDonaldot, szépen, eredetien és csavarosan ír, legalábbis abban az egy regényben és egy novellában, amit olvastam tőle. Írni kellene egy olyan listát is, hogy különleges írók/könyvek.
    Hehe, a Szuhanov.:)) Vicomte gyűlölte, annyira, hogy a nemrég megjelent másik Grushint, A sort ajándékba se volt hajlandó megvenni. Emlékeim szerint a Szuhanov olyan, mint egy betűkbe öntött szürrealista festmény. Nem tudom, ma mit mondanék rá, elég régen olvastam, de A sor nagyon érdekel.
    Zadie Smith-től tavaly olvastam A szépségről-t, tologattam vagy négy-öt éve, és annyira, de annyira jó volt! Mindjárt rám szakad a plafon, de jobban szeretem, mint Franzent. Amúgy nem olyan sarkosak nála az általad említett témák, A szépségről-t feministának nem is mondanám. Társadalom-család-és emberkritika inkább.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. nem segítettél, teli vagyok nagyon jó könyvekkel, köztük ezzel is. :D
      igen, az annyira jó, amikor ilyen pozitív meglepetések érik az embert.
      ó, az nem baj, ha nem feminista, sőt, utálom ezt az izmusos témát, a család- meg jellemregényeket viszont szeretem.

      Törlés
    2. Engem A szépségről-től (hülye ragozhatatlan címek) a borítója is visszatartott, annyira semmitmondó, inkább szépséglexikonos kinézete van. Remélem, kiadják az NW-t és normális külseje lesz.

      Törlés