Karen Chance - A hajnal átka (Cassandra Palmer 4) - Keményfedél

2013/02/15

Karen Chance - A hajnal átka (Cassandra Palmer 4)

Hogy Gretty szavaival éljek, (nem csak) a blog most Cassie Palmer lázban ég, és (bár még nem végeztem az összes előző kötet újraolvasásával,/ de, már végeztem,) természetesen nem tudtam kihagyni, hogy azonnal rá ne vessem magam a negyedik részre. És mivel ez már a negyedik rész, így biztosan lesz benne spoiler azok számára, akik még nem olvasták az előző könyveket, úgyhogy ti keressétek meg a másik posztom, ahol spoiler nélkül lehet olvasni a könyvekről, vagy keressetek mást. Most megint nem győzőm húzni a szöveget, hogy biztosan a főlapon se látszódjon még csak véletlenül se semmi a történet folytatásából.
Szóval, ha még nem olvastad az elejét, hess innen.

Cassie már Pythia, elvesztette a szüzességét, bár szerintem nem a legjobb embert találta meg erre, de végül is felnőtt nő, ő tudja, kivel akarja. Megy a harc a vámpírok és a mágusok között, kinek legyen nagyobb befolyása Cassie felett, miközben ő meg próbál önálló és független maradni, bár elég nehéz ez úgy, hogy közben mind a két oldalról halottnak akarják látni. Ráadásul feltűnt a színen Apolló, a Pythiák teremtője, aki Cassie segítségével akar a mi világunkban megtestesülni. Az előző Pythia, Agnes átadta ugyan az erejét, és mivel Myra is meghalt, a teljes képesség Cassandra birtokában van, mégis nagyon keveset tud az erejéről, mert nincs, aki tanítsa. így a múltba ugrik, hogy elkapja Agnest egy kis tanulás reményében, de persze ez nem olyan egyszerű. Majdnem felrobbantják őket, aztán visszatérve a saját idejébe Mircea magával hurcolja, egy repülőgép kanapéjához bilincseli, és mivel mágikus bilincs, ha ugrik, viszi magával azt is.
A Dante a központja a mágusok és a vámpírok közötti szövetségre törekvésnek, amit mindenképpen tető alá kell hozni, mert Apolló csak egyesített erővel legyőzhető. Az, hogy a mágusok igyekeznek kinyírni Cassie-t, eléggé a békülés útjában áll, és egy szerencsétlen összetalálkozásnak hála Cassie a ley-vonalakon köt ki, mögötte néhány őt üldöző mágussal. a vonal felrobban, és szétbombázza a MÁGUSt.
 
És mivel Cassie-ről van szó, nem is csodálkozunk már, hogy nem hallgat Mirceára, és nem ül nyugton a fenekén, de szerintem ez mindenki szerencséje. Már az első kötettől kezdve szívem csücske a sorozat, de ez a rész különösen jó volt. Akcióknak ugyanúgy nincs híján, mint a többi, csak sokkal több volt benne a humor, mint az előzőekben, amitől úgy éreztem, hogy gyorsan elröpült az idő, míg olvastam. Mondjuk ezek a kötetek egyébként is túl rövidek nekem.
Mindenki sopánkodott, hogy alig van benne Pritkin, bezzeg Mircea, hát jelentem, szerintem teljesen kiegyensúlyozott a szereplőgárda, mindenki pont annyit szerepel benne, mint a másik. persze, vannak, akikből semmi nem lenne elég, de ne legyünk már telhetetlenek.:)
Chance igazán profi, ahogy szövögeti a meséjét. Szépen kibontakozik egy intrikákkal és politikai cselszövésekkel teli természetfeletti világ, amiből eddig nem túl sokat láthattunk. A hangsúly eddig Cassie-n és képességén volt, de most ezen már túlléptünk, és bár még mindig nem tud 100%-osan működni, kinyílt előtte egy másik világ is, a politikai ármánykodásé. Bár ott van mellette Mircea és Pritkin, akik azért elég jól eligazodnak, Cassie-nek nagyon kell vigyáznia, mikor és hogyan használja a képességét, különben pusztító dolgokat idézhet elő, ami nagyobb károkat okozhat, mint ami egyébként történne.

Nem csak a világ történései vannak jól felépítve, de a szereplők közötti kapcsolat is. Amikor kiderült, hogy Pritkin és Cassie még csak egy hónapja ismerik egymást, azért leesett az állam. Annyi minden történt az előző részekben, hogy nekem inkább éveknek tűnt az ismeretség, nem pedig heteknek. Oké, előzőleg volt minenféle kószálás mindenféle időben, szóval ha így vesszük, több időt töltöttek el egymás társaságában, mint a normál hónap, de akkor is furcsa volt.
Mircea az hozza a szokásos erőteljes, de diplomatikus vámpíralakot, ő olyan nagy érdekességekkel nem szolgál, engem viszont totál megnyugtat a lénye. Mármint olvasás közben, értitek. Dúl a harc, mágikus bombák meg átkok röpködnek mindenfelé, ő meg csak kicsit zilált külsővel felkapja az embert, és biztonságba viszi, miközben picit még mosolyogni is képes.
Aki igazán érdekes fazon, az Pritkin a démon-énjével. Az elsőt újraolvasva elképzelésem nem volt, miért szerettem meg őt annyira, hát most már azért eszembe jutott. Vad és zabolátlan, és baromi veszélyes, amikor a démon-énje elszabadul.
És ekkor lesz látható, hogy Cassi mennyire eszes csaj, még csak véletlenül sem próbál meg a közelében maradni, úgy gondolván, hogy majd az egymás közötti érzelmi kapocs megmenti őt a démon étvágyától. Nem, ő úgy eltűz onnan, ahogy csak bír, és jó messzire megvárja, hogy Pritkin magához térjen.

Van benne egy rakat vicces helyzet, amit most inkább nem írnék le, ha nem haragszotok, meg van olyan is, ami egyáltalán nem vicces, az biztos, hogy szem nem marad szárazon, hol ezért, hol azért. A kedvenc jeleneteim a Mirceásak voltak (meg tudom magyarázni. az előző részek tehetnek róla.), és a Daikoku utáni részek, hát azokon kész voltam. Kiscsaládom rendre azzal szórakoztattam, hogy a röhögéstől fuldokolva próbáltam elmesélni, miért is röhögök ennyire. Többé-kevésbé sikerült is.
Igazából fogalmam sincs, hogy lehet ezt a sorozatot nem szeretni. Annyira élvezetes és szórakoztató, és nagyon meg lehet szeretni a szereplőket, még azokat is, akik alig szerepelnek, vagy akkor sem az eszük miatt írta bele őket Chance. Marcót például nagyon bírtam, remélem, lesz még a többi részben is.

A könyvet nagyon köszönöm a CorLeonis kiadónak!


Share this:

5 megjegyzés :

  1. Ó, yesss!
    Még nem olvastam el, majd mindjárt, de ezt feltétlen ide kellett kommentelnem. Mióta várom már. :D

    VálaszTörlés
  2. Na, végig olvastam. :)
    Ugye? Én mondtam, hogy a Daikoku utáni részek... ááá, menten nekiállok újraolvasni. :D
    De szépen megmondtad, Pritkin vad és zabolátlan, és egyre különlegesebb, és nem csak a démonvér miatt. És örülök, hogy nem csak én éreztem, hogy picit már másabb ez a rész.
    De azt ne mond nekem, hogy Billy Joe nem szerepelt most keveset!

    Amúgy, újraolvasva az első részt, egy csomó utalás van abban erre a részre vonatkozóan, és annyira jó, hogy még az újraolvasáskor is mennyi felfedezni valót rejt ez a sorozat!
    Én sem értem, hogyan lehet nem szeretni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. de, az igaz, Billy Joe tényleg kevesebbet szerepel, de nekem van róla egy elméletem. nem azért van itt most kevesebbszer, csak úgy eszembe jutott.:D

      Törlés
    2. Elmélet? Ide vele valahol privátban. Mondjuk mailen, mert a közösben még a nemfejeztebeakönyvet Zenka is belefuthat. Vagy megvárjuk vele? Várjuk meg vele.
      De el ne felejtsd az elméleted, mert nagyon kíváncsi vagyok! :)

      Törlés
    3. várjuk meg vele. vagy nem is tudom. meddig kell még várni?:D
      leírom külön, aztán megtárgyaljuk a közösben.

      Törlés

 
Copyright © 2014 Keményfedél. Template Designed by OddThemes - WP Themes