2011/01/04

Lilian H. AgiVega - Második Atlantisz A tízezer éves varázs

A Molyon volt szerencsém megismerkedni az írónővel, így egy kicsit hamarabb sikerült hozzájutnom a könyvhöz, mint egyébként összejött volna, ezúton is köszönöm a könyvet, Ági.:) Akárki akármit is mondjon, az íróktól, dedikáltan kapott könyveknek varázsuk van, más ránézni, más kézbe venni egy könyvet, aminek a belső oldalán ott hagyta a nyomát az alkotója. És ha még a történet, és a stílus is jó, akkor meg főleg nagy az öröm, mint ebben az esetben. Ági nagyon érdekes dolgokat hozott össze: a sellőket és a tündéreket egy helyre telepítette a kezdetekkor, azaz tízezer évvel ezelőttre, Atlantiszra. A sellők uralkodóinak anno hatalmas varázserejük volt, a tündéreket pedig rabszolgaságban tartották. Aztán a tündérek fellázadtak, és kiszabadultak a rabságból, ők a szárazföldön telepedtek le, jó messze a víz alatti királyságtól. Ahogy teltek az évszázadok, évezredek, úgy lett egyre kisebb a királyi család varázsereje, szinte már el is tűnt, míg a tündérek a felszínen jóízűen szórakoztak az emberek rovására apró kis mágikus csínytevéseikkel. A lavinát a sellőkirály fia, Azaész indítja el, akit kezelhetetlen és rossz, mások szerint gonosz, természete miatt száműznek Atlantiszról, és király papája csak reménykedhet benne, hogy mire eljön a trónralépés ideje, benő a feje lágya. A tündérek tízezer év alatt sem voltak képesek megbékélni a sellőkkel, így amikor Azaész az ő partjaikra téved, el akarják pusztítani, de valami fényes, újonnan belé költözött erő nem hagyja. Persze a tündérek között sem teljes az egyetértés, így Aengus, aki szeretne a tündérkirály orra alá borsot törni, úgy dönt, hogy elrabolja előlük a sellőfiút, hogy ne tudják elpusztítani. És ekkor lép a szigetre Elel, a 18 éves, szerelmes tini az apukájával és a barátjával, és még mesélhetném jó sokáig, de most inkább befejezem.

Azzal vettem a kezembe a könyvet, mivel úgyis kisNimának szántam, hogy belelapozok, aztán odaadom neki, de végül előtte el kellett, hogy olvassam, mert jó volt. Írországgal és a tündérekkel engem bármire rá lehet venni, és ez egy olyan jó kis mese volt így, hogy még sellők is voltak benne, hogy aki szeret egy kicsit elvarázsolódni, és kedves-mesés történetet olvasni, annak nem szabad kihagynia. Szerettem a vízben is, a szárazföldön is, nagyon jópofák a tündérek, igazi kis pajkos csókák, és megkedveltem Elelt is, aki egészen jól oldotta meg a kalamajkákat, amikbe keveredett. A történet nem tartogat túl nagy meglepetéseket, előre lehet mindent sejteni, de nem is ezért kell elolvasni, hanem mert tisztára tündéres-bájolós, teljesen kikapcsolt a mindennapi malomkerékből, és a szereplők is nagyon szerethetőek benne.

A könyvnek van honlapja is. Nézzetek rá, mert bele lehet olvasni néhány fejezetbe, vannak fenn kimaradt jelenetek is, és képek írországi és görögországi helyszínekről, ahol a történet játszódik.
Share:

0 komment:

Megjegyzés küldése