2012/07/24

Maggie Stiefvater - Shiver

Még tavaly kezdtem ebbe a könyvbe, és meglehetősen elnyúlt az olvasása. A történetről mindenhol lehet olvasni, annyi a lényege, hogy van egy lány, akit majdnem megettek a farkasok még kicsiként, és van egy farkas, akit a lány minden egyes szabad percében les az ablakból, de ezt csak télen teheti meg, mert nyárra a farkasok köddé válnak. Aztán meghal egy fiú, hajtóvadászat indul a négylábúak ellen, és Grace egyszer csak ott találja a küszöbén a meglőtt fiút. A srác kicsit össze van zavarodva, mert nem kellett volna még (vagy már) átváltoznia, de megtörtént, és kiderül, hogy nincs már túl sok idejük emberbőrben.

A történet elég semmitmondó, ugyanez igaz a cselekményvezetésre is. Nem lehet rá azt mondani, hogy nagyon izgalmas, vagy érdekfeszítő lenne, és én olyan szempontból ráadásul kilógok a sorból is, hogy számomra nem volt letehetetlen. Épp az volt a baj, hogy ha letettem, utána már nem akartam újra kézbe venni, valahogy nem volt meg közöttünk a szikra, hogy ki se adjam a kezemből, míg végig nem olvasom. Viszont igazán kellemes volt olvasni, teljesen elandalított, mert Stiefvaternek olyan a stílusa, hogy akár akarod, akár nem, elvarázsol, csak nálam ez nem tartott sokáig. Igazi hűvös, téli, zúzmarás regény, ahol nem a cselekmény a lényeg, hanem az illatok, a látvány, a táj, és az érzelmek. Lehet, hogy ez is volt a bajom, hogy ez a szerelmi rész egy kicsit túlspilázott volt nekem, kevesebb kínlódással jobban ellettem volna, de ha egy kicsit érzelmesebb vagy, mint én, akkor biztosan nem fog zavarni, sőt, tetszeni fog. És most azon gondolkodom, mit is hiányolok igazából a regényből, de nem tudom megmondani. Viszont szívesen olvasnék Maggie-től egy tisztességes történettel rendelkező regényt is, mert a stílusa előtt leborulok, csak legyen már mögötte valami mondandó is, a megszokott, mostanában divatos kliséken kívül, és ne csak szerelmi izékkel legyen már tele.
Share:

0 komment:

Megjegyzés küldése