John Banville - A tenger | Keményfedél

John Banville - A tenger

Max Morden, az öregedő művészettörténész elvesztette feleségét, és halálát követően elvonul gyermekkori nyaralásának színhelyére, az ír Ballylessbe, ahol megismerkedett azokkal az emberekkel, Grace-ékkel, akik anno nagy hatást gyakoroltak az életére. Amíg rájuk emlékezik, igyekszik a veszteségét feldolgozni, és kiutat találni magának ebből a helyzetből, megbirkózni a változással, elmúlással, a múlttal és a jövőjével.

Nehéz megfogalmaznom, amit a könyv olvasása közben éreztem és gondoltam. A legszembetűnőbb hasonlóság Ferrantéval van, nála olvastam ilyen őszinte megnyilatkozásokat kényes kérdésekben, csak itt egy férfi fogalmazza meg a saját kis mumusait nyersen és kíméletlenül, legyen szó a saját feleségéről, a lányáról, vagy önmagáról. Nehéz és komoly téma a veszteség, nem egyszerű úgy írni róla, hogy ez mások számára is kellemesen befogadható legyen, de Banville csodásan ír. Szó szerint ott éreztem magam vele bárhol, ahol járt, a bérelt nyaralóban, a tengerparton, az orvosi rendelőben. Élvezet olvasni, és ezzel együtt a remek fordítást is dicsérem, hiszen eredetiben nem olvastam, és a csodás nyelvezet ellensúlyozta számomra a téma szomorúságát. Teli van szeretettel ez a könyv, olykor fanyar humorral is, és mivel mindent és mindenkit Morden szemén keresztül ismerhetünk meg, a szereplők és az események hozzánk is nagyon közel kerülnek. Nagyon rám fért már egy igazán szép könyv olvasása, és aki hasonlóra vágyik, azt csak bátorítani tudom. Erről a témáról csak így szabad papírra vetni bármit is.
Google+

About Tara Nima

    Blogger Comment
    Facebook Comment

0 komment:

Megjegyzés küldése